„Édesapák, édesanyák, csodás titkot várunk…”

Ezzel a szülőkhöz szóló gondolattal a szívében ébredt 2025. május 11-én, Jó Pásztor vasárnapjának reggelén, az az 5 elsőáldozó gyermek, akik először járulhattak az Eukarisztia vételéhez. Egy két éven át tartó hosszú út, várakozás teljesedett be ezen az örömteli vasárnapon.
Amikor megszólalt templomunk nagyharangja, elkezdődött az ünnepélyes bevonulás. Meghatódva érkeztek a fehér ruhás gyerekek ünneplőbe öltözött plébánosunk, Csaba atya, diakónusunk, Roland, és szüleik kíséretében a virágokkal feldíszített templomba. A gitárosok énekének kísérete mellett elfoglalták helyüket középen, mert innentől fogva ők voltak a szentmise központi szereplői. Hozzájuk, nekik és szüleiknek szólt Csaba atya prédikációja, értük szállt a magasba a gitáros kórus éneke. A legmeghatóbb pillanat a keresztségi fogadalom megújítása volt, melyben megerősítették, hogy Isten tiszta és buzgó gyermekei akarnak lenni, valamint ígéretet tettek arra, hogy szüleiket becsülni és szeretni fogják. Miután magukhoz vették Jézus szent testét, minden szem rájuk szegeződött, hiszen hálát adtak mindazért a sok-sok jóért, amit a Jóistentől kaptak. Elmondott verseik a mise végét jelezték ugyan, de fontos kezdetét is annak az útnak, amely Jézushoz vezet.
Köszönetet szeretnék mondani Istennek és Csaba atyának az Oltáriszentség kiszolgáltatásáért. A szülőknek, akik gyermekeiket hűséggel kísérték ezen az úton, és igyekeztek felejthetetlenné tenni számukra ezt az ünnepet. Köszönöm Rolandnak és kollégáimnak is, akik jelenlétükkel vagy imáikkal hozzájárultak e nagy nap sikeréhez. Köszönöm a gyerekeknek is a sok közös élményt, kívánom, hogy az úton, amelyen elindultak, Isten áldása kísérje őket!

Horváth Zoltánné
hitoktató

>>>KÉPEK<<<